A kötelező felülvizsgálat megszünt.
A fogyasztó józan belátására van bízva az, hogy mit tesz meg saját biztonsága érdekében.

Miért van szükség a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatára?
Elsődleges cél a súlyos balesetek megszüntetése.  Természetesen ez kiegészül a létesítéskor hatályos előírásoknak történő megfelelés, és azoknak a veszélyhelyzeteknek a vizsgálatával, amik a fogyasztónak, vagy a környezetének kárára lehet.
Nagyon fontos, hogy a fogyasztó nem csak saját maga egészségét, életét vagy anyagi javait kockáztatja, hanem akár a szomszédokét is.

 Kötelező ez a vizsgálat?
A fogyasztó kötelezettsége a gázberendezések karbantartására mindig meg volt fogalmazva. Sajnos ez a kötelezettség betartása sohasem volt egyértelműen kommunikálva, vagy  teljesen hiányzott a lehetséges retorzió a mulasztás esetén.
Természetesen ne ez legyen az elsődleges ok a felülvizsgálatra, hanem a súlyos, legtöbbször halálos kimenetű balesetek megelőzése!

Ki és mikor ellenőrzi a vizsgálat meglétét?

A biztosító társaságok kérhetik a lakásbiztosítás megkötésekor és szívesen hivatkoznak kártérítéskor arra, hogy a fogyasztó nem tett meg mindent a saját biztonsága érdekében, ha elmulasztotta a vizsgálatot.
A tűzoltósági ellenőrzésekkor mindig kérik üzletek, vállalkozások esetén.

Milyen előírásoknak kell megfelelni a vizsgált rendszernek?
Az attól függ, hogy a gázszerelés mikor készült. Nyilvánvalóan a berendezésnek az akkori szabályoknak kell megfelelni. Nem kell attól tartani, hogy az akkori berendezéseket azért le kell cserélni vagy át kell alakítani, mert most más szabályok vannak. Van azonban három dolog, ami látszólag ezt cáfolja, de tulajdonképpen nem. Ha egy gázvezeték elrozsdásodott, akkor sem felel meg, ha tökéletesen eredeti. Amennyiben a régi menetes kötések szivárognak, azokat javítani kell. Nem azért, mert ma már a vezetékben nem lehet menetes kötés, hanem azért mert szivárog. A harmadik, és a legjellemzőbb probléma, amikor a gázrendszer többé-kevésbé eredeti, csak az épületet változott meg az évek alatt. Ajtókat helyeznek át, a helyiségek funkciókat váltanak, a nyílászárókat régi fából készültekről műanyagra cserélik, páraelszívót szerelnek fel, központi porszívót építenek ki, kandallót, vegyes tüzelésű kazán kötnek a rendszerbe.

Alapvetően megkülönböztetünk 2004. január 1. előtt létesített rendszereket, jelentősebb változás 2005 decemberében volt, majd ezt követően három alkalommal változtak a műszaki előírások, hol gyökeresen, hol részleteiben.

Gyakorlatilag a gázkészülékek elhelyezésének módja (főleg a nyílt égésterűeké), a tűzhelyek légellátása, és az alkalmazott csőanyagok jelentettek változást.

Hogyan állapítható meg mikor készült a gázszerelés?
Legegyszerűbb, ha a fogyasztónál megvannak az eredeti dokumentumok, mondjuk a gázterv, vagy a gázkészülék garancia jegye. A gyakorlott felülvizsgáló szakemberek sokszor rutinból be tudják azonosítani a szerelési idejét, ha ennek a felelősségét felvállalják.

Milyen felelőssége van a felülvizsgálónak?
A felülvizsgáló személyes felelősséget visel a felülvizsgálat során tett megállapításaiért.
Feladata rendkívül összetett, fel kell ismernie a rendszer korát, tudnia kell az akkori szabályokat, ismernie kell a gázkészülékeket. A vizsgálathoz be kellene szerezni, pontosabban a fogyasztónak rendelkeznie kellene a berendezéshez kapcsolódó dokumentumokkal, amiből megállapítható az, hogy egyáltalán hogyan kellene kinéznie a vizsgált gázszerelésnek.
Ezek a dokumentumok az esetek nagy részében nem állnak rendelkezésre. Elvileg a gázszolgáltatónál a tervek fellehetők, ha ez így is van, az engedély nélküli, (ettől még nem feltétlenül szakszerűtlen) átalakítások biztosan nincsenek ezeken a rajzokon meg. Azonban, ha feltételezzük azt az ideális állapotot, hogy a helyes tervek rendelkezésre állnak, akkor is fizikailag képtelenség több tízezer dokumentum előkeresése pl. az év végéig.
Ebből következően a felülvizsgálónak kell tudnia a vizsgálat pillanatában fennálló (ez lényeges kritérium!) állapot felismerését, és minősítését a veszélyesség szempontjából. Ez rendkívüli kockázatot jelent a felülvizsgáló részéről, ami némiképp kompenzálható szakmai ismerettel és tapasztalattal.

Mi történik, ha ismeretlen a rendszer kora?
Akkor a vizsgálatot a jelenlegi előírások szerint kell lefolytatni. Nem csak a kor számít. Teljesen egyértelmű, nem lehet csemegézni a szabályok között. Nem lehet elfogadni egy részt az egyik, a másikat egy másik szabályozás szerint megfelelőnek.

Miért okoznak ezek problémát? Nem kötözködés ez?
Senki sem ellensége önmagának. Amikor valaki változtatásokat végez a gázellátó rendszerén, okkal teszi ezt. Kényelmesebb körülményeket, kisebb fűtésszámlát, jobb lakást szeretne. Nem azért veszélyezteti a családjának az életét, mert gonosz, vagy felelőtlen, hanem mert egyáltalán nem tájékozott. Azt hallja, cserélj ablakot, de azt nem, hogy vigyázz, mert szénmonoxid mérgezést kaphatsz.
A gázos szakma nagyon súlyos hibákat követtett el eddig, hogy nem kommunikálta eléggé (igazából eszköze sincs erre), veszélyes lehetnek a nem megfelelő üzemeltetési körülmények. Önmagában a gáz nem veszélyes amíg a csőben van, ha szivárog iszonyúan büdös is, ritka a gázszivárgásból adódó baleset a háztartásokban.
Ellenben ha jól rosszul elég, és az égéstermék nem tud távozni a fogyasztó életteréből, mérgezést okoz.
Ez a felülvizsgálat azokon fog segíteni, akik azért hoztak létre, vagy fogadtak el veszélyes üzemeltetési körülményeket, mert nem voltak tudatában annak hogyan kellene azt kivitelezni. A rendkívül nagy számban jelenlévő, hozzá nem értő felelőtlen és meglepő módon nem olcsó, fusizó kontárok nagyon sok fogyasztót veszélyezettnek. Nem történik mindig baleset, jól is néznénk ki, de a veszélyhelyzet az első fokozat amit meg kell szüntetni.

Régóta van megbízható gázszerelőm, és minden évben kitakarítja a kazánomat, nem elég ez?
Két felülvizsgálat között igen, de ma már egy takarításnál többet jelent egy karbantartás.

Hogyan történik a vizsgálat?
A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték vizsgálatakor a nyomvonal szabályosságának ellenőrzése, a védőtávolságok, biztonsági övezet ellenőrzése, a vezetékek anyagminőségének, kötéseinek és a tömítések ellenőrzése, a korrózióvédelem ellenőrzése, tömörségvizsgálat.
A gázfogyasztó készülék alkalmazhatóságának ellenőrzése; telepítésének, elhelyezésének szabályossága, a hozzáférhetőség ellenőrzése.
Az égéstermék elvezetés szabályosságának ellenőrzése. Az égési levegőellátás biztosítottságának vizsgálata, a biztonsági tartozékok működőképességének ellenőrzése, az utolsó készülék karbantartási jegyzőkönyv érvényességének, tartalmának ellenőrzése.

A felülvizsgálatkor a kazánt, tűzhelyet szétszedik, karbantartják?
Nem. A felülvizsgálat folyamán a gázkészülékek azonosítása történik meg, a légellátás és a biztonsági berendezések ellenőrzése. A gázkészülék karbantartásának tényét és idejét a felülvizsgáló rögzíti, ha ismert. Amennyiben nem,a jegyzőkönyvben feljegyzi azt. Követeljék meg a karbantartótól a karbantartás dokumentálását, célszerűen egy készülékre ragasztott matricával. Az évenkénti kéményvizsgálat dokumentumát is kérni fogja, ezt is őrizzük meg.

Mi történik ha a felülvizsgáló hibát talál?

Amennyiben a felülvizsgáló gyakorló gázszerelő és azonnal térítés ellenében kijavítja a hibákat, akkor az elzárás elkerülhető. Természetesen ezt nem minden felülvizsgáló végzi el ,és nem is kötelező elfogadni.

Kikkel kell ezeket a hibákat kijavíttatni?
A hiba jellegétől függően, gázszerelővel, villanyszerelővel, kéményes szakemberrel.

Kell értesíteni a felülvizsgálót a hibák kijavításáról?
Ez ma még nem tisztázott.(2013.november)

Mik a jellemző hibák?
Két fő csoport van.
Előfordul, hogy magát a gázvezeték rendszert alakítják át, alkalmatlan anyagokból, szabálytalan nyomvonalon. Gázkészülékeket helyeznek át, új készülékeket szerelnek be. Ezek az átalakítások meglepő módon viszonylag ritkán okoznak közvetlen veszélyt, természetesen a vizsgálatnak ritkán felelnek meg.
Gyakoribb, hogy magát a berendezéseket tartalmazó helyiségeket, az épületet, annak nyílászáróit alakítják át veszélyhelyzetet alakítva ki.
Ezek a beavatkozások veszélyesebbek, mert az égéslevegő ellátást, vagy az égéstermék eltávozását akadályozzák meg. A szénmonoxid belélegzésből történő mérgezések szinte mindegyike erre vezethető vissza.
Az első esetben jellemző a tűzhelyek áthelyezése rugalmas csövekkel,gázcsapok cseréje gázra alkalmatlanokra, konvektor bekötés csak vízvezetékbe alkalmas rugalmas csővel,füstcsövek átalakítása, festés után a csövek fordítva visszaszerelése, a csőbilincsek kihagyása. Gyakran előfordul az összeszellőztető nyílások befalazás pl. a fürdőszobáknál.
A második esetben leggyakoribb és legveszélyesebb a nyílászárók kicserélése légtömör nyílászáróra, páraelszívó felszerelése a tűzhely fölé, ott ahol kéményes gázkészülék is van. Gyakori vegyes tüzelésű kazánok beszerelése a kéményes gázkazán mellé, itt ezen kívül gyakran találunk robbanásveszélyes állapotokat, mert a vegyes tüzelésű kazán szabálytalanul van a zárt fűtési rendszerre kötve.
Egy utólag beépített kandalló is jelentősen ronthatja egy kéményes gázkészülék huzatát, erre kevesen gondolnak. Problémás lehet a központi porszívó is.

Látható, hogy a problémák többsége olyan, amit az avatatlan szem nem is vesz észre, ezért fontos a felülvizsgálat.

Hogyan reagálnak a fogyasztók a hibák megállapítására?
Többféleképpen. A leggyakoribb történet az, hogy ezt, vagy azt az átalakítást gázos szakember végezte, igaz a nevét nem tudom, semmiféle papírt nem hagyott, a boltos néni ajánlotta stb. Mondjuk ő szerelte ki a reteszkapcsolót a fürdőszobai vízmelegítő és kazán közül. A páraelszívót meg a szomszéd kedves albérlője rakta fel.
Nos, ez a két átalakítás kimeríti az életveszélyes fenyegetés fogalmát, és ha ehhez még nyílászáró csere, vagy ragasztott tömítőcsík is járul, akkor a helyzet joggal nevezhető életveszélyesnek.

Sokszor elhangzott a kémény az ablak, a páraelszívó, a kandalló, mint veszélyforrás. Nincs erre valami megoldás?
A fenti dolgok önmagukban nem veszélyesek. A nagy kés sem az. Veszélyessé akkor válnak, amikor felszerelésükkor, átalakításukkor, beépítésükkor nem szakembereket kérnek fel. Sok megoldás az élet túlhaladott. Természetesen nem fogunk centiméteres résekkel ablakot gyártatni, hogy a gázkazán levegőt kapjon, de amíg a régi gázkészülék van felszerelve az ablakon be kell jönnie a levegőnek.
Gázkazán cserekor ma már zárt égésterű, legtöbbször kondenzációs kazán kerül felszerelésre, amely hermetikusan el van zárva a belső tértől.
Ilyenkor azonnal, lehet páraelszívó, lehet jó ablak( és penész ha megint nem szakembert bízunk meg),garantáltan senki sem fog szénmonoxid mérgezést kapni.

Tehát készülékcsere után garantáltan biztonságos lesz az otthonunk?
Igen, ha azt szabályosan, szakember megbízásával végeztetjük el. A mostani állapotok kialakulásában jelentős szerepe volt annak, hogy a készülékcserék törvényeknek megfelel végrehajtása jó esetben is hetekbe tellett, ez nem volt elfogadható a fogyasztó részéről, ezért megindult a barkácsolás, a legrosszabb esetben hozzá nem értő kontárok fúrtak faragtak, jobb esetben hozzáértő szerelők végeztek jó munkát, de a jog szerint szabálytalanul.
Szerencsére már van lehetőség a legális, szakszerű munkavégzésre nagyon rövid idő alatt, természetesen néhány feltétel betartásával.

Milyen dokumentumok kellenek a felülvizsgálathoz?
A felhasználó a felülvizsgáló szükség szerinti igényének megfelelően és kérésére tartozik bemutatni az alábbi dokumentumokat is:
– megvalósulási terv;
– gázfogyasztó készülék kezelési utasítása, üzembe helyezési jegyzőkönyve, szervizkönyve;
– villamos biztonságtechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv;
– fokozott légzárású nyílászárók légbevezető elemeinek bizonylata;;
– utolsó időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálat jegyzőkönyve.

Ez egy ideális állapot, ha nincs minden meg, a felülvizsgáló döntése milyen módon és szabályok szerint végzi el a vizsgálatot.