Szűkített, a szén-monoxid mérgezések szempontjából releváns szabályok. A teljes előírás itt található.
Gázfogyasztó berendezések elhelyezésének, alkalmazásának általános műszaki biztonsági követelményei

51. § (1) A gázfogyasztó berendezést tilos bekapcsolni vagy üzemeltetését megengedni olyan helyen, ahol a rendeltetéstől eltérő használat tapasztalható vagy bizonyítható.
(2) A gázfogyasztó berendezés felállítási, felszerelési helyét úgy kell megválasztani, hogy:
– a gázfogyasztó berendezés hozzáférhető, üzembiztosan kezelhető, javítható legyen;
– környezetét a fejlődő hő ne veszélyeztesse;
– a szabályos légellátás-szellőzés és a szabályos égéstermék elvezetés biztosítható legyen;
– az elhelyezésre és alkalmazásra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások betarthatók legyenek.
(3) Minden gázfogyasztó berendezés előtt egy irányból (a kezelési irányból) legkedvesebb 0,8 m szabad közlekedési, mozgási távolság – kezelési lehetőség – legyen.
(4) Olyan ipari-kommunális és egyéb 58 kW ( 50 000 kcal/h) egységteljesítményűnél nagyobb gázfogyasztó berendezésnél, melynél a kezeléshez vagy a szerelési karbantartási munkákhoz szükség van a több oldalról való hozzáférésre, ezt a távolságot három oldalról (indokolt esetben minden oldalról) kell biztosítani.
(5) A gázfogyasztó berendezések csatlakoztatásába (kötésébe) a berendezés elé kézi elzárót kell beépíteni.
(6) Égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó berendezés alvás céljára szolgáló helyiségbe vagy azzal összeszellőztetett helyiségbe nem szerelhető.

Főzők, sütők, tűzhelyek, egyéb burkolatlan égőjű, égéstermék elvezetés nélkül gázfogyasztó berendezések

53. § (1) Minden nyílt lángú és burkolatlan égőjű gázfogyasztó berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az a légáramlás fő irányába ne kerüljön. 1,2 m-nél kisebb mellvédmagasságú ablak alá vagy 1,2 m magasság alatt is nyitható ablak alá szerelni nem szabad.
(2) Éghető anyagú bútor és a gázfogyasztó berendezés között olyan távolságot kell biztosítani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett sem haladhatja meg a 60 °C-t, de ez a vízszintes távolság 0,5 m-nél kisebb nem lehet, ha ez nem biztosítható, akkor
– a gázfogyasztó berendezés (égő) magasságát meg nem haladó magasságú bútor esetén a gázfogyasztó berendezés magasságáig;
– a gázfogyasztó berendezés (égő) magasságát meghaladó magasságú bútor esetén a gázfogyasztó berendezés fölött minimum 0,5 m magasságig (a gázfogyasztó berendezéshez képest 0,5 m-nél nem magasabb bútor esetén a bútor magasságáig)hő ellen védő lemezt kell felszerelni.
(3) Beépíthető (modul) kivitelű és gyárilag hőszigetelt, nem oldalsó égéstermék elvezetésű tűzhely bútor mellé közvetlenül is elhelyezhető, ha annak magassága a tűzhely magasságát nem haladja meg.
(4) Minden olyan nyitott égőjű gázfogyasztó berendezésre – burkolatlan égőjű falifűtő, vasalóhevítő, laboratóriumi égő, orvosi hevítő, fodrászati hevítő, vendéglátó-ipari stb. -vonatkoztatni kell e § (1) bekezdésében előírtakat, amelynek működését és használatát a légáramlás, a freccsenő víz, az égésterméknek a fölötte levő légtérben való torlódása károsan befolyásolja, és lángjuk közvetlen tűzveszélyt jelenthet.

Átfolyó rendszerű vízmelegítők, átfolyó rendszerű fűtőkészülékek

54. § (1) A vízmelegítők alsó élének magassága a padlószint felett 0,8 m-1,4 m között lehet.
(2) 13 kW ( 185 kcal/percnél) kisebb hőterhelésű átfolyó rendszerű vízmelegítő kád fölé nem szerelhető, fürdőkád vagy zuhanyozó melegvíz ellátására nem csatlakoztatható.
3) Vízmelegítőt fürdőkád fölött csak a lefolyó felőli oldalon szabad elhelyezni.
(4) Gázvízmelegítőt lakószobában, alvás céljára használt helyiségben felszerelni tilos!
(5) Égéstermék elvezetés nélkül csak 10,5 kW-nál ( 150 kcal/percnél) kisebb névleges teljesítményű vízmelegítőt szabad alkalmazni. Égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítőt (kisvízmelegítőt) közvetlen kifolyásra vagy csak azonos helyiségben levő egy csaptelepre lehet alkalmazni; – és csak olyan rendeltetési célra, amelynél az egyszeri vízvételi idő 10 percnél nem több.
(6) Ha a vízmelegítő falsarokba (fülkébe, szekrénybe) kerül, akkor a kezelhetőséget biztosítani kell. Az oldalsó falsíktól minden esetben legalább 0,1 m távolságot tartani kell.
(7) Ha a vízmelegítőt fülkében vagy szekrényben helyezik el, akkor a szekrény vagy fülke padlószintig alakítandó ki, határoló falát és ajtaját nem éghető anyagból kell készíteni. Nem hálós (rácsos) ajtószerkezet esetén egyenként legalább 400 cm2-es alsó-felső szellőzőnyílást kell a fülkéhez vagy szekrényhez biztosítani. Égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítőt fülkében vagy szekrényben tilos elhelyezni.
(8) 13 kW ( 185 kcal/percnél) nagyobb teljesítményű vízmelegítőkkel azonos módon szerelhető átfolyó rendszerű fűtőkészülékek elhelyezésére ezen vízmelegítőkre megadott feltételek vonatkoznak.

Falifűtők

55. § (1) Fali fűtőkészülékeket fürdőkád és egyéb vizes berendezési tárgy fölött vagy ahhoz 0,1 m-nél közelebb elhelyezni tilos!
(2) A falifűtő készülék és WC-pissoir-bidet közelebbi élei közötti távolság legalább 0,5 m legyen.
(3) A falifűtő gáz csatlakozási (kötési) magassága, illetve alsó élének magassága a padlószint felett 0,2-1,0 m között lehet.

Zárt égésterű gázkályhák és más zárt égésterű gázfogyasztó berendezések

57. § (1) A gázfogyasztó berendezés falhüvelyének beépítésére nem teherviselő falszerkezetet, lehetőleg ablak mellvédet (parapet) kell választani. Teherviselő falszerkezetbe beépíteni csak a felelős építéstervező hozzájárulásával, meglevő épületnél statikus szakvélemény beszerzése mellett szabad.
(2) A zárt égésterű gázfogyasztó berendezést csak olyan vastagságú falba szabad beépíteni, amelyre a gyártómű az illető típusú gázfogyasztó berendezést szerelhetőnek minősíti, illetve adja meg.
(3) A mellvéd magasság a gázfogyasztó berendezés felső szintjét legalább 0,05 m-rel haladja meg. A függöny, éghető szerkezet és a gázfogyasztó berendezés között olyan távolságot kell biztosítani, hogy azok felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett sem haladhatja meg a 60 °C-t, de ez a vízszintes távolság 0,1 m-nél kisebb nem lehet.
(4) Éghető vagy éghető burkolatú falszerkezetbe gázfogyasztó berendezést beépíteni nem szabad, kivéve, ha a mellvédet, illetve a gázfogyasztó berendezés méretének megfelelő falat nem éghető falszerkezettel ki lehet váltani. (5) A falhüvely külső védőburkolatát a külső falsíkra kell felszerelni. A védőburkolat szélétől számított 0,3 m távolságon belül kiugró falrész nem lehet.
(6) A védőburkolat alsó élének magassága, a járda, illetve talaj szintjétől legalább 0,3 m legyen.
(7) Erkélyre, loggiára való kivezetés esetén annak a mellvédje a padlószint magasságában áttört vagy nyitott legyen. Tömör mellvéden a falhüvellyel szemben a padlószinten legalább 150 cm2 felületű nyílást kell készíteni.

Gáztüzelésű cserépkályhák

59. § Gáztüzelésű cserépkályha létesítésére vonatkozó előírásokat az építésügyi szabvány tartalmazza.

 A légellátás-szellőzés általános előírásai. Háztartási, 58 kW( 50 000
kcal/h)egységteljesítmény és 116 kW( 100 000 kcal/h) összteljesítmény alatti kommunális-ipari, nagy konyhai vendéglátó-ipari gázfogyasztó berendezések helyiségeinek légellátása-szellőzése.

75. § (1) A gázfogyasztó berendezések biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell- a kéménybe kötött gázfogyasztó berendezések esetén a tökéletes égéshez szükséges,valamint a szellőzőkön (huzatmegszakítón) keresztül a helyiségből kiáramló levegőmennyiség pótlásáról (égési levegő + szellőző levegő), és az égéstermék maradéktalan elvezetéséről;
– kéménybe nem kötött gázfogyasztó berendezések esetén a helyiség olyan légcseréjéről, amely az égésterméknek, valamint a használat során keletkező egyéb szennyező anyagoknak a helyiségben kialakuló koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően  korlátozza.
(2) A légellátás, szellőzés az égéstermék elvezetés méretezésére az ezekkel kapcsolatos számítási eljárások és kiviteli megoldások alkalmazására vonatkozó előírásokat az illetékes hatóság adja ki.

77. § Mesterséges szellőzés létesítésénél az alábbi biztonsági alapkövetelményeket kell betartani:

– elszívásos (depressziós) szellőzés csak kéménybe nem kötött gázfogyasztó berendezések esetén alkalmazható,
– vegyesen alkalmazott (kéménybe kötött és égéstermék elvezetés nélküli) gázfogyasztó berendezések esetén csak kiegyenlített vagy túlnyomásos szellőzés alkalmazható,
– ha gyűjtőkéménybe kötött gázfogyasztó berendezésekkel ellátott helyiségekben (ún. gázgyűjtőkémény esetén) mesterséges szellőzés létesül, akkor csak központi (szintenként azonos hatású) és csak túlnyomásos szellőzés alkalmazható,
– csak kéménybe kötött gázfogyasztó berendezések esetén, vagy ha a létesítményen belül túlnyomásos égőjű (égőterű) gázfogyasztó berendezés is van – csak túlnyomásos szellőzés alkalmazható.

78. § (1) 5230 W-nál ( 4500 kcal/h-nál) nagyobb egyidejű hőterhelésű, égéstermék elvezetésnélküli gázfogyasztó berendezések csak külső terű (szabadba nyíló ajtóval, ablakkal rendelkező) helyiségben helyezhetők el. A helyiség ajtaja vagy ablaka együttesen 1,3 m2-nél nagyobb legyen.
(2) A belsőterű helyiség esetén – a gázfogyasztó berendezések alkalmazásakor – a szellőző (levegőellátó) nyílásokat ki kell alakítani.

79. § (1) Háztartásokon belül a fajlagos légtérterhelés ellenőrzéséhez a gázfogyasztó berendezések hőterhelését az alábbi használati egyidejűségi szorzókkal kell figyelembe venni:
Valamennyi kéménybe kötött készülék 1,00
1 főzőhelyes gázfőző 1,00
2 főzőhelyes gázfőző 0,65
2 főzőhelyes és sütős tűzhely 0,65
3-4 főzőhelyes és sütős tűzhely 0,50
10,5 kW ( 150 kcal/perc) alatti nem kéménybe kötött,
kisvízmelegítő 0,65

(2) Külön kell figyelembe venni a kéménybe kötött és égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó berendezések hőterhelésére adódó követelményeket, és arra a berendezés fajtára adódó légellátási feltételeket kell betartani, amelyre a szigorúbb (nagyobb) értékek vonatkoznak.

(3) Az előírások alkalmazása szempontjából a gázfogyasztó berendezések névleges – arra minősített, és a gyártó által dokumentált – hőterhelését kell figyelembe venni.

80. § Kéménybe kötött gázfogyasztó berendezések esetén:
(1) A helyiség fajlagos terhelése legfeljebb 3140 W/m3 ( 45 kcal/perc, m3) lehet (alaplégtér).
(2) 1750-3140 W/m3 ( 25-45 kcal/perc, m3) fajlagos terhelés között, a helyiséget 2 db min.
150 cm2 keresztmetszetű és min. 1,80 m függőleges távolságú, nem zárható szellőzővel, más helyiséggel (helyiségekkel) össze kell szellőztetni úgy, hogy az alábbi feltételek fennálljanak:
a) együttesen a fajlagos terhelés 1250 W/m3 ( 18 kcal/perc, m3) alatt legyen;
b) együttesen legalább 1,3 m2 felületű szabadba vagy lépcsőházba nyíló ajtóval-ablakkal rendelkezzenek;
c) a szellőzőnyílások eltakarását tiltó figyelmeztető tábla felszerelésre kerüljön.
(3) 1750 W/m3 fajlagos terhelés alatt összeszellőztetésre nincs szükség, ha a helyiség szabadba nyíló ajtóval vagy 1,3 m2-nél nagyobb ablakkal rendelkezik, vagy ha ajtaja ilyennel rendelkező helyiségből nyílik és nem belső terű. Ellenkező esetben az összeszellőztetést meg kell valósítani a (2) bekezdés b) és c) pontja szerint.

81. § Égéstermék elvezetéssel nem rendelkező gázfogyasztó berendezések esetén:
(1) A helyiség fajlagos terhelése legfeljebb 590 W/m3 ( 8,5 kcal/perc, m3) lehet (alaplégtér).
(2) 350-590 W/m3 ( 5-8,5 kcal/perc, m3) fajlagos terhelés között a helyiséget a 80. § szerinti szellőzőkkel más helyiséggel (helyiségekkel) össze kell szellőztetni úgy, hogy az alábbi feltételek fennálljanak:
a) együttesen a fajlagos terhelés 245 W/m3 ( 3,5 kcal/perc, m3) alatt legyen. Ha az alaplégtér önálló, előírásoknak megfelelő szellőzővel (kürtővel, elszívóval) rendelkezik, akkor a fajlagos terhelés együttesen legfeljebb 350 W/m3 ( 5 kcal/perc, m3) lehet,
b) együttesen legalább 1,3 m2 felületű, szabadba vagy lépcsőházba nyíló ajtóval-ablakkal rendelkezzenek;
c) a szellőzőnyílások eltakarását tiltó figyelmeztető tábla felszerelésre kerüljön.

(3) 350 W/m3 fajlagos terhelés alatt összeszellőztetésre nincs szükség, ha a helyiség szabadba nyíló ajtóval vagy 1,3 m2-nél nagyobb ablakkal rendelkezik, vagy ha ajtaja ilyennel rendelkező helyiségből nyílik és nem belső terű.
Ha a fentiek nem állnak fenn, akkor az összeszellőztetést meg kell valósítani a (2) bekezdés b) és c) pontja szerint.

82. § (1) Gázvízmelegítő 8 m3-nél kisebb légterű helyiségbe nem tervezhető, illetve nem szerelhető be.
(2) Olyan meglevő helyiségeknél, amelyeknél a kiadódó alaplégtérnél a helyiség térfogata kisebb – a gázszolgáltató hozzájárulásával -, más helyiséggel összefüggő közös légteret kell képezni. Az erre a célra szolgáló alsó-felső szellőzők szabad keresztmetszete 400 cm2-nél nagyobb legyen. Más, az előzővel legalább egyenértékű megoldások is alkalmazhatók.

83. § (1) Gázfogyasztó berendezések légellátásában közvetlenül vagy közvetve résztvevő nyílászárók légzáró kivitelűek nem lehetnek.
(2) Pótlólag semmi légzáró anyag vagy szerkezet, amely a nyílászárók felfekvő (fa, fém, műanyag stb.) felületeinek gyártási tűrésből eredő légréseit csökkenti vagy eltömíti, nem alkalmazható.

(3) Összeszellőzés céljára lakószobát igénybevenni csak abban az esetben szabad, ha az összeszellőzött helyiségek egyikében sincs gázmérő vagy égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó berendezés. Gázmérőt magában foglaló helyiség lakószobával való összeszellőztetésre csak akkor vehető igénybe, ha a gázmérőt a helyiség légterétől elválasztó és kiszellőztetett szekrényben helyezik el.
(4) Az összeszellőzés céljára szolgáló alsó-felső szellőzőnyílások mindig a padlószinten, illetve közvetlenül a mennyezet alatt alakítandók ki. A mennyezet magasságától lefelé eltérni csak akadály esetén lehet.