Szűkített, a szén-monoxid mérgezések szempontjából releváns szabályok. A teljes előírás itt található.

3.         A gázfogyasztó készülékek elhelyezési feltételei

3.1.      Általános elhelyezési feltételek

A gázfogyasztó készülék felállítási, felszerelési helyét úgy kell megválasztani, hogy
– a gázfogyasztó készülék hozzáférhető, üzembiztosan kezelhető, javítható legyen,
– környezetét a fejlődő hő ne veszélyeztesse,
–  a szabályos légellátás-szellőzés és  az e fejezet 4. pontjának megfelelő légellátás-szellőzés és égéstermék-elvezetés biztosítható legyen,
– a gázfogyasztó készülék elhelyezése és villamos csatlakozása feleljen meg az épületek villamos berendezéseinek létesítésére vonatkozó előírásoknak
–  az elhelyezésre és alkalmazásra vonatkozó gyártói műszaki-biztonsági előírások betarthatók legyenek.

3.1.1.   Minden gázfogyasztó berendezés a kezelési irányból legalább 0,8 [m] szabad közlekedési, mozgási,  kezelési lehetőség  legyen.
3.1.2.   A gázfogyasztó készülék csatlakozásába (kötésébe) kézi elzárót kell beépíteni. Nem helyhez rögzített gázfogyasztó készülékeknél (háztartási tűzhely, háztartási szárító, ipari laboratóriumi készülékek) a gázfogyasztó készülék előtt kézi elzáróként a gázkonnektor is elfogadható.
3.1.3.   A gázfogyasztó készülék mechanikai feszültségtől mentesen csatlakozzon a fogyasztói vezetékhez. E célból a készülékelzáró és a vezeték közé rugalmas fém csatlakozóelem beépítése ajánlott.
3.1.4.   Éghető anyagú hajlékony vezeték alkalmazása esetén hőhatásra záró szerelvényt és csőtörésre záró szerelvényt kell a gázfogyasztó készülék főelzáró elé beépíteni (1. sz melléklet II.-6. sz ábra).
3.1.5.   Falra függesztett gázfogyasztó készülék esetén a súlyának megfelelő rögzítéséről és szükség szerinti alátámasztásáról gondoskodni kell.
3.1.6.   A gázfogyasztó készülék elhelyezésére a szabályzatban előírt feltételek teljesüléséért, valamint a felszerelt gázfogyasztó készülékekre vonatkozóan e fejezet 3.1. pontjában előírtak meglétéért a gázfogyasztó készülék felszerelője felelős.

3.3.      Az égéstermék-elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezése

3.3.1.   Általános előírások
3.3.1.1. Égéstermék-elvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek nem helyezhetők el az alábbi helyiségekben és a gázfogyasztó készülékek működéséhez szükséges légtérbővítés (szellőzőnyílás) sem nyílhat az alábbi helyiségekre:
– alvás céljára szolgáló helyiség (nappali helyiség, vagy nappalival közös légteret képező étkezőkonyha nem számít alvás céljára szolgáló helyiségnek),
– testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiség,
– nevelési, oktatási építmények – legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló – helyiségei, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével,
– közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségek.
3.3.1.2. Égéstermék-elvezetés nélküli („A” típusú) gázfogyasztó készülék épületek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal belső összeköttetésben lévő helyiségekben nem helyezhető el.

Kivételt képez:
– a konyhában, vagy konyha-étkező-nappali rendeltetésű helyiségben elhelyezett tűzhely, ha:

• a gázfogyasztó készülék égésbiztosítóval rendelkezik,
• a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel és a helyiség levegő-utánpótlása az elszívottal egyező mennyiségben közvetlenül a szabadból biztosított, továbbá
• a tervező nyilatkozik arról, hogy a gépi elszívás „B” típusú készülék égéstermék elvezetésére nincs káros hatással.
• az időszakos használatú létesítmények, vagy melléképítmények félig nyitott – a szabad légtérrel korlátlan összeköttetésben lévő – helyiségében elhelyezett tűzhely és vízmelegítő,
• minden olyan eset, ahol az égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (konyha, műhely, mezőgazdasági állattartó épület, stb.).

A helyiségben keletkező hő és égéstermék eltávolításáról a szabályzat IV. fejezet 4. pontja szerint méretezett mesterséges szellőzés létesítésével gondoskodni kell.

Égésbiztosítóval nem rendelkező tűzhely abban az esetben helyezhető el épületek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeiben, ha a fentieken túl még az alábbi feltételek is teljesülnek:
– a tűzhely gázellátása a helyiség gépi szellőző berendezésével reteszelten működik,
– a helyiség elszívója legalább ötszörös légcserét biztosít.

3.3.1.3. A 3.3.1.1 és a 3.3.1.2. pontok rendelkezéseit a fogyasztói berendezések átalakítása, felújítása során is alkalmazni kell.

3.3.2.   Tűzhelyek, főzők, sütők és egyéb burkolatlan égőjű (háztartási és nagykonyhai ) égéstermék- elvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek

3.3.2.1.            Minden égéstermék elvezetés nélküli és burkolatlan égőjű gázfogyasztó készüléket úgy kell elhelyezni, hogy ne kerüljön a környezetében kialakuló légáramlás fő irányába. Ilyen gázfogyasztó készüléket 1,2 [m]-nél kisebb mellvédmagasságú ablak alá vagy 1,2 [m] magasság alatt is nyitható ablak alá szerelni nem szabad.

Az éghető anyagú bútor és a gázfogyasztó készülék között olyan távolságot kell biztosítani, hogy az éghető anyag felületén a hő a gázfogyasztó készülék legnagyobb hőterhelésű üzeme esetén se okozzon károsodást. Ez a távolság 0,5 [m]-nél kisebb nem lehet. Ha ez nem biztosítható, akkor:
–     a gázfogyasztó készülék (égő) magasságát meg nem haladó magasságú bútor esetén a gázfogyasztó készülék magasságáig;
–     a gázfogyasztó készülék (égő) magasságát meghaladó magasságú bútor esetén a gázfogyasztó készülék fölött legalább 0,5 [m] magasságig (a gázfogyasztó készülékhez képest 0,5 [m]-nél nem magasabb bútor esetén a bútor magasságáig) hő ellen védő lemezt kell felszerelni.
Beépíthető (modul) kivitelű és gyárilag hőszigetelt, nem oldalsó égéstermék kivezetésű tűzhely bútor mellé közvetlenül is elhelyezhető, ha annak magassága a tűzhely magasságát nem haladja meg.

3.3.2.2 Az előző pont előírását minden nyitott égőjű gázfogyasztó készülékre – burkolatlan égőjű falifűtő, laboratóriumi égő, orvosi, vagy laboratóriumi hevítő, fodrászati hevítő, vendéglátói-ipari gázfogyasztó készülék stb. – alkalmazni kell. Laboratóriumi, lángőrzés nélküli (pl. Bunsen-égő) gázfogyasztó készülékek esetén a fogyasztói vezetékbe a laboratóriumon kívül közös elzáró szerelvényt kell beépíteni, amelyet indokolt esetben (iskola, tanintézet, vagy idegen által is látogatott helyen, pl. egészségügyi intézet) illetéktelenek elől elzárva, védőszekrényben kell elhelyezni. Az üzemeltetőnek ennek kezelésére alkalmazottai közül kijelölt személyt kell megbíznia.

 3.3.3.   Átfolyó rendszerű, égéstermék-elvezetéssel nem rendelkező vízmelegítők

3.3.3.1. 10,5 [kW]  hőterhelésnél  nem nagyobb, égéstermék-elvezetés nélküli, átfolyó rendszerű vízmelegítő a 3.3.1.2. pontban foglaltak szerint csak az időszakos használatú létesítmények a szabad légtérrel korlátlan összeköttetésben lévő helyiségeiben helyezhető el.

3.3.3.2. Átfolyó rendszerű, égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítő vagy közvetlen kifolyásra, vagy csak azonos helyiségben lévő egy csaptelepre, és csak időszakos melegvíz-vételi célra (pl. kézmosás, mosogatás) alkalmazható. Az ilyen gázfogyasztó készülék fülkében vagy szekrényben nem helyezhető el.

3.3.4.   Tároló rendszerű, égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítők

3.3.4.1.Tároló rendszerű, égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítőt a 3.3.1.1. pont előírásainak megfelelően huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben és azzal légtér-összeköttetésben lévő helyiségben nem szabad elhelyezni.
3.3.4.2.Ilyen gázfogyasztó készülék elhelyezésére szolgáló helyiség legalább a gyártó által megadott térfogatú legyen. A helyiség légellátása elégítse ki e szabályzat előírásait.

3.4.      Égéstermék-elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B” típusú, legfeljebb 140 [kW] egység- vagy együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése

3.4.1.   Általános előírások
3.4.1.1.„B” típusú, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű) vízmelegítő és több helyiség fűtését ellátó gázfogyasztó készülék (központi fűtési fali vagy padlón álló kazán, kombi készülék) épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő mellékhelyiségekben nem helyezhető el. Az ilyen gázfogyasztó készülék helyisége légtérbővítéssel sem kapcsolódhat az alábbi helyiségekhez:
–  alvás céljára is szolgáló helyiségek,
–  belső fekvésű helyiségek,
– „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek.

3.4.2.   Égéstermék elvezetéssel rendelkező gázkályhák (konvektorok), fali fűtőkészülékek, kandallók

3.4.2.1.A gázkályhát, fali fűtőkészüléket, kandallót, valamint a hővédő burkolattal nem rendelkező egyéb gázfogyasztó készüléket a bútortól, éghető tárgyaktól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a bútor, éghető tárgyakban károsodást, gyújtási veszélyt ne okozzon. Ez a távolság 0,5 [m]-nél kisebb nem lehet. Kisebb távolság esetén járulékos hő elleni védelmet kell alkalmazni.
3.4.2.2.Oldalirányból kezelhető, vagy szerelhető gázfogyasztó készülék falsarokba való elhelyezése esetén a falsíktól a gyártó által előírt, a biztonságos kezeléshez szükséges távolságot, de legalább 0,2 [m]-t kell tartani.
3.4.2.3. A fali fűtőkészülék és WC, pissoir vagy bidé közelebbi élei közötti távolság legalább 0,5 [m] legyen. A fali fűtőkészülék gáz csatlakozási magassága, illetve alsó élének magassága a padlószint felett 0,2-1,0 [m] között lehet. Sugárzóbetétes vagy burkolatlan égőjű fali fűtőkészülék alsó éle 0,5 [m]-nél nem lehet magasabban.

3.4.3.   Égéstermék elvezetéssel rendelkező központi fűtési fali és nem fali kazánok, gázüzemű léghevítők
3.4.3.1.Fali kazánok, kombi készülékek alsó éle a padló szint felett 0,4-1,4 [m]-re lehet.
3.4.3.2. Olyan gázkészülék, amelynek villamos hálózati csatlakozása van csak abban az esetben szerelhető kád fölé, kádhoz, zuhanyzóhoz 60 cm-nél kisebb vízszintes távolságban, ha a villamos részeinek IP védettsége legalább IP X5 vagy fröccsenő víz ellen védett kivitelű. Az e védettségnek meg nem felelő, villamos hálózati csatlakozású gázkészülékek mosogató vagy más nyílt kifolyású vizes szerelvény fölé csak abban az esetben szerelhetők, ha villamos részei 60 cm-nél távolabb vannak a fröccsenést keltő felülettől.
3.4.3.3. Ha a gázfogyasztó készüléket fülkében, vagy szekrényben helyezik el, akkor a fülke, vagy szekrény padlószintig legyen kialakítva, határoló falát és ajtaját nem éghető anyagból kell készíteni.
Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetén a fülkére vagy szekrényre legalább 400 [cm²]-es alsó-felső szellőzőnyílást kell készíteni.

3.4.4.   Égéstermék elvezetéssel rendelkező infra és fekete hősugárzók

3.4.4.1.E pont előírásai mind a magas, mind az alacsony hőmérsékletű, fekete sugárzókra vonatkoznak.
3.4.4.2. Az infravörös sugárzókat a szabályzat és a gyártómű előírásainak megfelelően kell telepíteni.
3.4.4.3. A gázfogyasztó készülék bekötésénél a hőtágulás okozta mozgás felvételéről, illetve mechanikai feszültség kialakulásának elkerüléséről gondoskodni kell. Hajlékony vezeték alkalmazása esetén a készülék elzáró elé hőre záró szerelvényt is be kell építeni.
3.4.4.4. Infra hősugárzó berendezés fürdőszobában továbbá alvás céljára szolgáló helyiségben nem alkalmazható.

3.4.5.   Égéstermék elvezetéssel rendelkező átfolyó és tároló rendszerű vízmelegítők

3.4.5.1.Az átfolyó rendszerű és falra rögzített tároló rendszerű vízmelegítők alsó élének magassága a padlószint felett 0,8-1,4 [m] lehet.
3.4.5.2. Ha a vízmelegítőt fülkében, vagy szekrényben helyezik el, akkor a fülke, vagy szekrény padlószintig legyen kialakítva, határoló falát és ajtaját nem éghető anyagból kell készíteni.Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetén a fülkére vagy szekrényre legalább 400 [cm²]-es alsó-felső szellőzőnyílást kell készíteni.
3.4.5.3. Erősáramú részeket (ventilátor, gyújtás) tartalmazó vízmelegítő vizes berendezés (pl. kád, mosogató) fölé, vagy annak környezetében a vonatkozó szabvány⁵¹ szerinti, de legalább freccsenő víz elleni villamos védettséggel szerelhető. A készülék elhelyezésére vonatkozó villamos védelmi feltételek megegyeznek a 3.4.3.2. pontban ismertetettekkel.

3.4.6.   Gáztüzelésű cserépkályhák

3.4.6.1. Új gáztüzelésű cserépkályhát létesíteni és meglévő cserépkályhát gáztüzelésre átalakítani nem szabad.

3.5.3.   Villamos berendezések

3.5.4.2. Olyan gázkészüléknél, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van közvetlenül a gázkészülék közelében az áramkörbe iktatott kézi kapcsolóval vagy dugós csatlakoztatóval biztosítani kell a villamos hálózatról való leválasztás lehetőségét.
3.5.4.3. Olyan gázkészüléknek, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, a testet – csak szerszámmal bontható módon – össze kell kötni a villamos hálózat érintésvédelmi védővezetőjével. Ha a villamos csatlakoztatás dugós csatlakozóval van megoldva, akkor ez az összekötés a dugós csatlakozó védőérintkezőjével legyen megoldott.
3.5.4.4. Olyan gázkészüléket, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, általában csak olyan helyen szabad felszerelni, ahol a gázcső hálózat be van kötve az épület egyenpotenciálra hozó (EPH) hálózatba. Épületen belül új gázcsőhálózat esetén ellenőrizni kell az EPH  csomópontot, illetve a gázcsőhálózatnak ezen való összekötését, gázkészüléknek meglévő csőhálózatra való csatlakoztatása esetén azonban ennek ellenőrzése elhanyagolható.
3.5.4.5. Olyan gázkészüléket, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, csak abban az esetben szabad fémharisnyás flexibilis kötéssel csatlakoztatni a gázcsőhálózathoz, ha a fémharisnya megbízható villamos vezetőképessége gyárilag minősítve van, vagy (ennek villamos áthidalására) a gázkészülék testét legalább 4 [mm²] keresztmetszetű rézvezetőből készült EPH összekötéssel összekötötték a rögzítetten felszerelt gázcsőhöz.

3.6.     A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermék-elvezetésű (zárt égésterű), „C” típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezési feltételei (a „C” típusú gázfogyasztó készülékek sematikus ábráit a 4. sz. melléklet tartalmazza).

3.6.1.   C ₁₁ típusú, zárt égésterű gázkályhák (konvektorok) elhelyezése
3.6.1.1. A zárt égésterű, C ₁₁ típusú gázkályhák (konvektorok) falhüvelyének beépítésére lehetőleg nem teherviselő falszerkezetet kell választani.
3.6.1.2.C ₁₁ típusú gázkonvektor gépkocsitároló fűtésére is alkalmazható, ha az legfeljebb két gépkocsi tárolására szolgál.
3.6.1.3. A 3.6.1. pontba tartozó gázfogyasztó készülékek falhüvelyét csak olyan vastagságú falba szabad beépíteni, amely a gyártó által meghatározott beépítési feltételeknek megfelel.
3.6.1.4.A mellvédmagasság a gázfogyasztó készülék felső szintjét legalább 0,05 [m]-rel haladja meg.
3.6.1.5. A függönyszerkezet és a gázfogyasztó készülék között olyan távolságot kell tartani, hogy a környezetében lévő berendezési tárgyakat káros hőhatás (gyulladási veszély) ne érje.
3.6.1.6. Éghető, vagy éghető burkolatú falszerkezetbe a gázfogyasztó készüléket beépíteni nem szabad, kivéve, ha a mellvédet, illetve a gázfogyasztó készülék méreteit legalább 0,1 [m]-rel meghaladó felületű falat nem éghető falszerkezettel kiváltják.

 3.6.2.   Zárt égésterű „C” típusú vízmelegítők, lakásfűtő és kombi készülékek, légfűtők elhelyezése

3.6.2.1.E gázfogyasztó készülékek alsó éle a padlótól 0,4-1,4 [m] magasan lehet.
3.6.2.2. Zárt égésterű vízmelegítő, lakásfűtő és kombi készülék alvás céljára szolgáló helyiségben nem helyezhető el. Nappali helyiség, vagy nappalival közös légteret képező étkezőkonyha nem számít alvás céljára szolgáló helyiségnek.
3.6.2.3.A helyiség légterétől elzárt égésterű fűtőkészülék gépkocsi tárolóban is elhelyezhető, ha az legfeljebb két gépkocsi tárolására szolgál.
3.6.2.4.A 3.6.2. pont szerinti gázfogyasztó készülékek fürdőkád felett csak a lefolyó felőli oldalon szerelhetők fel.
Sarok kád esetén a kád felett a szükséges IP védelmet kielégítő készülék a víz csaptelep fölé helyezhető el.
3.6.2.5. Vizes berendezés (pl. kád, mosogató) fölé, vagy annak környezetében a vonatkozó szabvány szerinti villamos védettségű, de legalább freccsenő víz ellen védett gázfogyasztó készülék szerelhető.
3.6.2.6 Fülkében, vagy szekrényben elhelyezett gázfogyasztó készülék esetében a fülke, vagy szekrény padlószintig kialakított legyen, határoló falát és ajtaját nem éghető anyagból kell készíteni.

3.6.3.    Kondenzációs készülékek

3.6.3.1.A szabályzat 3.4. pontja alá tartozó kondenzációs készülékek elhelyezésénél is teljesítménytől függően a 3.4. illetve a 3.5.2. pontban előírtakat kell alkalmazni.
3.6.3.2. A szabályzat 3.4. pontjába tartozó, 140 [kW] hőterhelésnél nem nagyobb hőterhelésű kondenzációs készülékekben keletkező kondenzátum – amennyiben a közcsatorna-szolgáltató mást nem ír elő – víz-záron keresztül semlegesítés nélkül a közcsatornába vezethető.

4. A gázfogyasztó készülék légellátása, helyiségének szellőzése, az égéstermék elvezetése

4.1.      A nyílt égésterű, „A” és „B” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátásával kapcsolatos általános előírások

A helyiség légterével közvetlen kapcsolatban lévő (nyitott) égésterű gázfogyasztó készülékek biztonságos, egészségügyi és energetikai szempontból kifogástalan üzeme érdekében biztosítani kell a gázfogyasztó készülék helyiségének szellőzőlevegő-ellátását. (Az égési és szellőző levegő mértékének meghatározására az 5. sz. melléklet ad tájékoztatást.)
A szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramot és a bejutását biztosító műszaki feltételeket meg kell tervezni.
A szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramot a szabadból a helyiség légterébe vezető nyílással (nyílásokkal) kell a helyiségbe bejuttatni. A légbevezető nyílások e célra szolgáló, tanúsítvánnyal és a tervezéshez felhasználható nyomáskülönbség-térfogatáram adatokkal (jelleggörbével) rendelkező levegő-bevezető szerkezetek legyenek.
A levegő-bevezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék helyiségével szomszédos helyiség külső határoló szerkezetén is elhelyezhetők, azonban e helyiségek kiválasztásánál figyelembe kell venni e fejezet 3. pontjában előírt szempontokat.
Ha a levegő-bevezető szerkezeteket a gázfogyasztó készülék helyiségével szomszédos helyiségben alakítják ki, ezt a szomszédos helyiséget a gázfogyasztó készülék helyiségével össze kell szellőztetni. A gázfogyasztó készülék helyiségében a nyílások eltakarásának tilalmát jelezni kell a fogyasztó részére. Ezt a tilalmat a tervben is elő kell írni.

4.2.      Égéstermék elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátása, szellőzése

Az „A” típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyezőanyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza.
4.2.1.   A feltételt teljesítő szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása végezhető
– közelítő módszerrel, fajlagos értékek alapján, vagy
– számítással, a gázfogyasztó készülék, mint szennyező forrás kibocsátásának és a megengedett belső szennyezőanyag-koncentrációnak a figyelembevételével.

4.2.2.   A szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása fajlagos érték alapján
A szellőzőlevegő térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább
12 [m³/h/kW] legyen.
A gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelését [kW] az adattábla szerinti névleges hőterhelés [kW] és az alábbi egyidejűségi tényezők szorzataként kell kiszámítani:
3-4 főzőhelyes tűzhely:             0,5
1-2 főzőhelyes gázfőző:        0,65
egyéb gázfogyasztó készülék:   1,0

4.2.3.   A szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása számítással
Ha a tervező a szellőzőlevegő-térfogatáram pontosabb értékét számítással határozza meg, a számítást a tervdokumentációhoz kell csatolni.A számítás módjára és az egyéb adatszolgáltatás híján felvehető alapadatokra az 5 sz. melléklet mutat példát.

4.3.      Égéstermék elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátása, szellőzése

E gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell az égéshez szükséges levegő (az égési levegő), valamint az áramlásbiztosítón keresztül a helyiségből kiáramló levegő pótlásáról.

4.3.1.   A feltételt teljesítő szellőzőlevegő-térfogatáramot számítással kell meghatározni. A számításhoz mintát az 5. melléklet mutat.
4.3.2.   A szellőzőlevegőnek a helyiségbe való beáramlásához szükséges nyomáskülönbséget a kémény huzata biztosítsa.
4.3.3.   Amennyiben a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáram bejuttatását a légbevezető elemeken keresztül a kémény természetes huzatával nem lehet megoldani,
– vagy a szabadból befúvó (túlnyomásos) szellőzést kell létesíteni, amelynek üzeme a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelt,
– vagy szívott rendszerű égéstermék-elvezetést kell létesíteni, a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramhoz alkalmas légbevezető elemekkel.
4.3.4.   „B” típusú gázfogyasztó készülék 8 [m³]-nél kisebb térfogatú helyiségbe nem telepíthető.
4.3.5.   Ha az épületben elszívó szellőzés létesül, az nem csökkentheti a „B” típusú gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezető berendezésének huzatát. Szükség esetén a gázfogyasztó készülék(ek), és a mesterséges szellőző-berendezés reteszelt üzemét biztosítani kell.

4.4.      A helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B” típusú gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezetése

4.4.1.   A gázfogyasztó készülék égéstermékét minden lehetséges esetben a szabadba, a tetőhéjazat fölé kell kivezetni.
4.4.2.   Az égéstermék-elvezető berendezés, az égési levegő hozzávezetés, az összekötő elem és a gázfogyasztó készülék együttesét a vonatkozó szabvány és előírások szerint tervezni és méretezni kell. Égéstermék elvezetésre betervezni, illetve beépíteni csak a vonatkozó előírás szerint minősített égéstermék elvezető szerkezetet szabad. Az égéstermék elvezető feleljen meg a vonatkozó szabvány előírásainak.
4.4.3.   Az égéstermék-elvezető berendezés átjárható, könnyen és biztonságosan tisztítható, megfelelő gáztömörségű, illetve a szabad keresztmetszete teljes hosszában ellenőrizhető legyen. Az ellenőrzéshez biztosítani kell a szükséges tisztító-ellenőrző és mérőnyílásokat, valamint a kitorkollás biztonságos megközelíthetőségét.
4.4.4.   Az összekötő elem feleljen meg a vonatkozó műszaki, biztonsági és minőségi követelményeknek, az adott üzemmódra alkalmas, szükség szerint kiszerelhető, bontható, javítható, ellenőrizhető és tisztítható legyen. Az ellenőrzés elvégezhetőségét és a tisztíthatóság műszaki megoldását a tervezőnek a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval előzetesen és dokumentáltan egyeztetni szükséges. Több gázfogyasztó készülék közös összekötő elemében legalább egy tisztítónyílást kell kialakítani.
4.4.5.   Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése a vonatkozó szabvány  szerinti legyen, amit táblázatosan és magyarázó ábrával a 6. sz. melléklet is mutat. A kitorkollás elhelyezésekor a szélhatást is figyelembe kell venni a vonatkozó szabvány szerint.
4.4.6.   Az égéstermék-elvezetésnek e szabályzat előírásain túl meg kell felelnie az érvényben lévő építésügyi  és környezetvédelmi előírásoknak is.
4.4.7.   Új gázfogyasztó készülékek felszerelését megelőzően, vagy meglévő készülékek terv-köteles cseréje esetén a tervezőnek be kell szerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató égéstermék-elvezető berendezésre vonatkozó, érvényességi időn belüli nyilatkozatát. A nyilatkozat kiadásának feltétele az égéstermék elvezető berendezés és légellátás méretezésének megléte.

 4.5.      A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermék-elvezetésű (zárt égésterű), „C”  típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetése

4.5.1.   Az égéstermék-elvezetés, illetve levegő bevezetés kialakításának általános feltételei
4.5.1.1.A helyiség légterétől független (zárt) égésterű gázfogyasztó készülékek égéstermékét minden lehetséges esetben a tetőhéjazat fölé kell kivezetni.Az égéstermék elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése a vonatkozó szabvány szerinti legyen, amit táblázatosan és magyarázó ábrával a 6. sz. melléklet, továbbá a 7. sz. melléklet

IV.-12. sz. ábrája mutat.

4.5.1.2. Az égéstermék-elvezető berendezés, az égési levegő hozzávezetés, az összekötő elem és a gázfogyasztó készülék együttesét a vonatkozó szabvány[18]  és előírások szerint tervezni és méretezni illetve a gyártó előírásai szerint kiválasztani kell. Égéstermék elvezetésre és égési levegő hozzávezetésre betervezni, illetve beépíteni csak a vonatkozó előírás[19] szerint minősített szerkezetet szabad.

4.5.1.3.            A helyiség légterétől független (zárt) égésterű gázfogyasztó készülékek égésterméke az épület homlokzatán (külső falán) is kivezethető, ha a tervezett homlokzati égéstermék-kivezetés az épület állékonyságát nem veszélyezteti, és az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket nem sért.

4.5.1.4.            A gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezető, illetve égési levegő bevezető csövének elhelyezésénél sem vízszintes, sem függőleges irányban statikai teherviselő szerkezet (vasbeton gerenda, koszorú stb.) nem törhető át és nem sérthető meg. Monolit vasalt födém áttörése esetén az áttörés megkezdése előtt építész vagy statikus írásos szakvéleményét kell kikérni.

4.5.1.5.            A vonatkozó rendelet[20] alapján  az égéstermék kivezetés berendezései, szerelvényei a homlokzaton csak építési engedély alapján helyezhetők el.

4.5.1.6. Az égéstermék-kivezetés kitorkollása kiugró és éghető építőanyagból készült épületrészek közelében akkor helyezhető el, ha az éghető építőanyagból készült épületrészek és az égéstermék torkolat között oldalirányban és lefelé legalább 50 [cm], felfelé legalább 1,50 [m] távolság biztosítható.

Éghető építőanyagból készült, kiugró épületrészek esetében felfelé elegendő 50 [cm] távolság is, amennyiben azt nem éghető építőanyagból készült épületrészek védik a lángra lobbanás ellen.

4.5.1.7.            Az égéstermék kitorkollások elhelyezése a földfelszín vagy járófelület közelében.

–     C ₁₁ típusú gázfogyasztó készülékeknél az égési levegő-bevezetéseket és égéstermék-kitorkollásokat a cső alsó peremétől számítva legalább 0,30 [m]-rel a föld felszíne felett kell kialakítani.

–     C ₁₂, C ₁₃ típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-kitorkollása nem alakítható ki a földfelszíntől számított 2,0 [m]-nél kisebb magasságon belül.

–     Ha az égéstermék-kitorkollások az alattuk lévő tereptől vagy járófelülettől legfeljebb 2,0 [m]-re vannak, el kell látni őket nem éghető anyagból készült, ütésálló védőszerkezettel.

–     Ha a kitorkollások járművek számára szolgáló felületre néznek, és mechanikus sérülésnek lehetnek kitéve, ennek megfelelő kiegészítő védelmet kell biztosítani.

4.5.2.   Az égéstermék-elvezetés, illetve levegő bevezetés környezetének védelmére vonatkozó feltételek

4.5.2.1.            A helyiség légterétől független (zárt) égésterű gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati (külső fali) kivezetése esetén a kivezetés helyétől mért 6 [m] belül másik épület nem lehet. Ha a kivezetés irányában a telek részben vagy egészben beépítetlen, akkor ezt a távolságot a területre előírt beépítési lehetőséghez képest kell betartani.

4.5.2.2. Belső udvar, légudvar esetén a kivezetés magasságában a homlokzat előtti terület legalább 50 [m²] legyen, annak induló szintjén min. 0,25 [m²] szabad keresztmetszettel a frisslevegő folyamatos bevezetése megoldott legyen.

4.5.2.3.            A homlokzati égéstermék-kivezetés 2 [m] sugarú körzetében fa, növényzet vagy más, az égéstermék eloszlását akadályozó tárgy nem lehet.

4.5.2.4. Az égéstermék kivezetés nem torkollhat:

–          gyalogos és autós átjárókba,

–          belső udvarsarkokra, kivéve a C₁₂ és C₁₃ típusú gázfogyasztó készülékeket,

–          belső udvarokra, amennyiben az udvar szélessége vagy hosszúsága kisebb, mint a legmagasabb szomszédos épület, vagy a saját épület magassága,

–          légaknákba és világító udvarokra,

–          zárt, át nem szellőző verandákra, tornácokra,

–          zárt, át nem szellőző erkélyekre,

–          olyan kiszögellések közelében, amelyek az égéstermék kiáramlását jelentősen akadályozhatják,

–          olyan helyekre, ahol a dohányzás és nyílt láng használata tiltott.

4.5.3.   A „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-kivezetésének épület homlokzatán való elhelyezésére vonatkozó feltételek

4.5.3.1. A helyiség légterétől független (zárt égésterű), „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetésének homlokzati kitorkollására a 7. sz. melléklet szerinti elhelyezéseket és távolságokat kell alkalmazni.

Azonos helyiség fűtésére szolgáló – a 3.6.1. pont szerinti – C₁₁ típusú gázfogyasztó készülékek (gázkályhák, konvektorok) esetén az oldalirányú távolság betartása nem szükséges, itt elegendő felfelé 0,3 [m] távolság tartása (az égéstermék-kitorkollástól a nyitható ablakkeret alsó pereméig mérve), amennyiben a gázfogyasztó készülékek eleget tesznek a következő feltételnek:

• G20-as vizsgálógázzal meghatározott névleges hőterhelésnél a nitrogénoxid- (NO_X) tartalom száraz elméleti égéstermék esetén nem lépi túl a 150 [mg/kWh] értéket,
• a szénmonoxid- (CO) tartalom pedig a 100 [mg/kWh] értéket (ennek igazolására a bevizsgálást végző intézmény által tanúsított gyártói útmutató szolgál).

4.5.3.4. A C₁₁ típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék kitorkollására vonatkozó további elhelyezési feltételek.

–     Az égéstermék-kitorkollás külső falsíkra felszerelt védőburkolatának szélétől számított 0,3 [m] távolságon belül alul, felül és oldalt kiugró falrész nem lehet.

–     Erkélyre, loggiára való kivezetés esetén annak mellvédje a padlószint magasságától áttört vagy nyitott legyen.

4.5.3.5.            A C₁₂ és C₁₃ típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetésének homlokzati kitorkollására vonatkozó további elhelyezési feltételek.

Nyitható ablakok és homlokzati ajtók esetén az égéstermék-kitorkollás minimális távolsága a homlokzat formája és a kitorkollások egymástól való távolsága szerint határozható meg, a 7. melléklet segítségével.

A C₁₂ és C₁₃ típusú gázfogyasztó készülékek esetén az égéstermék-kitorkollás ablakokhoz, homlokzati ajtókhoz és erkélyekhez való legkisebb távolságát a 7. melléklet IV.-1. sz. táblázat 3. oszlopa tartalmazza. A különböző felhasználási lehetőségekre példát a 4. oszlopban felsorolt IV.-3. – IV.-10. sz. ábrák mutatnak.