Az égéshez szükséges levegő a helyiség légteréből származik, az égéstermék optimális esetben a kéményen keresztül a külső térbe távozik.
Az optimális eset azt jelenti, hogy kialakul a kéményhuzat. Mindenki számára egyszerűen megérthető a huzat kialakulása. Valahol be kell jönni az égési levegőnek, és máshol távoznia kell az égésterméknek. Ez egy nagyon sérülékeny folyamat, gyakran sérül is, ezért ezek a készülékek jelentik a legnagyobb veszélyt, még abban az esetben is, ha a berendezések telepítése teljesen szabályszerű! Többek közt a külső hőmérséklet, a széljárás szerencsétlen megváltozása, időszakos vagy tartós égéstermék visszaáramlást okozhat. Szabályos telepítés esetén ennek a problémának a kivédésére a készülékekbe szerelt visszaáramlás érzékelők és az utólag elhelyezhető szén-monoxid riasztók szolgálnak.
Fokozottan jelentkezik a veszély, ha szabálytalanságok is előfordulnak a rendszerben.
Ezek közül a leggyakoribbak:
– Az égési levegő utánpótlás megakadályozása fokozott légtömörségű ( jellemzően műanyag) nyílászárók beépítésével vagy a meglévő nyílászárók utólagos tömítése különböző módszerekkel.
– Az eredeti állapothoz képest megépített rendszer szabálytalan átalakítása, szellőző nyílások letakarása, füstcsövek, a helyiség funkciók megváltoztatása.
– Egyébként biztonságos légellátáskor, a kéményhuzatot nagyságrendileg felülmúló teljesítményű páraelszívó, központi porszívó, szellőző berendezés beépítése és üzemeltetése.