A kéménybe nem kötött vízmelegítők két csoportba sorolhatók. A tároló rendszerűek (bal oldali kép) kis teljesítményű égővel rendelkeznek ( néhány kilowatt), és időben elhúzódóan melegítik fel a vizet. Ez azért fontos, mert az égéstermék teljes egészében belekerül az elhelyezésre szolgáló helyiség légterébe.
Figyelem !
A kéménybe kötött vízmelegítők ránézésre teljesen azonosak lehetnek a kis teljesítményű készülékekkel. Eltérés csak az égőteljesítményben van. Kéményes készülék véletlen, (szakszerűtlen), beépítése nem kéménybe kötve gyorsan és elkerülhetetlenül a szén-monoxid feldúsulását okozza.
Az átfolyó rendszerű, de kéménybe nem kötött vízmelegítők (jobb oldali kép), nagyobb égővel rendelkeznek, de használatuk időben korlátozott. Szabályos felszerelésük esetén csak egy darab melegvíz csap köthető rájuk, és annak is azonos helyiségben kell lenni a készülékkel. Az engedélyezésük a következő gondolat miatt volt lehetséges: senki sem fog órákon keresztül mosogatni, vagy mosdani.
Figyelem !
Ezeket a készülékeket tilos kádtöltésre, zuhanyozásra használni! Néhány perces üzemidő alatt megfelelő légellátás esetén (!) az égéstermék felhígul, más esetekben nem!
A jelenleg érvényes szabályok szerint:(kivonat)
- Ezek a készülékek nem helyezhetők el az épületek huzamos tartózkodásra szolgáló és az azokkal légtér összeköttetésben lévő helyiségekben.
- Elhelyezhető azonban ha vízmelegítőt az időszakos használatú létesítmények, vagy melléképítmények szabad légtérrel összeszellőztetett helyiségében helyezik el (féltetők, kempingek stb.)
A szabályozás szó szerint a következő:
4.2.3. Az égéstermék-elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezése
Átfolyó rendszerű, égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítő vagy közvetlen kifolyásra, vagy csak azonos helyiségben lévő egy csapolóra, és csak időszakos melegvíz-vételi célra (pl. kézmosás, mosogatás) alkalmazható.
Égéstermék-elvezetés nélküli („A” típusú) gázfogyasztó készülékek nem helyezhetők el az alábbi helyiségekben és a gázfogyasztó készülékek működéséhez szükséges légtérbővítés (szellőzőnyílás) sem nyílhat az alábbi helyiségekre:
– épületek huzamos tartózkodásra szolgáló és az azokkal légtér összeköttetésben lévő helyiségek,
– testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiség,
– nevelési, oktatási építmények – legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló – helyiségei, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével,
– közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségek,
– „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek. Kivételt képez a konyhában, vagy konyha – étkező – nappali rendeltetésű helyiségben elhelyezett tűzhely, ha:
– gázfogyasztó készülék égésbiztosítóval rendelkezik,
– a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel és a helyiség légellátása a 4.3.1. pont szerinti, továbbá
– a tervező nyilatkozik arról, hogy a gépi elszívás a konyhával légtér összeköttetésben lévő „B” típusú gázfogyasztó készülék vagy egyéb tüzelőberendezés égéstermék elvezetésére nincs káros hatással.
Kivételt képez továbbá:
– ha a tűzhelyet és/vagy vízmelegítőt az időszakos használatú létesítmények, vagy melléképítmények szabad légtérrel összeszellőztetett helyiségében helyezik el;
– ha az égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (nagykonyha, műhely, laboratórium, mezőgazdasági állattartó épület, stb.) és a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel és a helyiség levegő-utánpótlása közvetlenül a szabadból biztosított.